|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Könczei Csaba 2000. február 7.Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész indítványa alapján a város magyar történelmi egyházai egy közös ökumenikus imahét mellett döntöttek. A szolgáló lelkipásztorok mellett jelen voltak a segéd- és nyugdíjas lelkészek is. Az istentiszteleti részt mind a nyolc esetben figyelemre méltó műsor követte. Fellépett többek között, hogy Szilágyi Zsolt európai hírű orgona- és énekesművész, Könczei Csaba református énekvezér is, valamint a római katolikus, református, evangélikus és unitárius kórusok szerepet vállaltak. Jó volt hallani Reményik Sándor, Mécs László, Radnóti Miklós, Vitéz Somogyi Vári Gyula verseit is, valamint az Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljainak evangéliumi ének-összeállításait. /Utóhang egy imahéthez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2009. október 22.Idén is gond lesz a háromszéki földekről betakarított krumpli értékesítésével. A hektáronkénti átlagos terméshozam idén 18 tonna, ami nagymértékben elmarad az Európai Unióban mért 35–40 tonnás átlagtól. Hektáronként átlagban egy tonnával termett több krumpli a háromszéki termőföldeken, mint egy évvel korábban. Székelyföldön a burgonya alapvető terménynek számít, a kultúrának hagyománya van, hiszen termesztéséhez a talaj és a klíma is megfelelő. Hátrányt jelent viszont, hogy a terület nagyon felaprózott. Kovászna megyében 22 ezer hektáron 14 ezer gazda termeszt krumplit, ebből csak 400 nagygazda. Legtöbb gazda jelenleg burgonyaszirom (chips) készítésére alkalmas krumplit termel, és a termés 80 százalékát előre leszerződik és felvásárolják a gyárak. A válogatás után a terméshozam mintegy 20 százaléka marad meg, azt a háromszéki gazdák áruba bocsátják. A kistermelők – akik a terület több mint 80 százalékán termesztik a burgonyát – továbbra is nehezen értékesítik a terményt. Könczei Csaba szerint a megoldás az lenne, ha a gazdák összefognának, szövetkeznének. /Bíró Blanka: Kinek kell a székely pityóka? = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./2010. január 23.Meghallgatja jelöltjeit az RMDSZNyolc eljövendő magyar intézményvezetőt hallgatott meg tegnap reggel az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa, és egyöntetű döntés született. Támogatják, hogy helyén maradjon Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit egészségügyi igazgató és Sikó Barabási Sándor állat-egészségügyi igazgató — nyilatkozta Tamás Sándor, a szövetség megyei elnöke. Zöld utat kapott Tischler Ferenc is, újra ő lehet az ifjúsági igazgató, és elfogadták, hogy Könczei Csaba legyen a mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatója, ifjabb Orbán Miklós ugyanott igazgatói székhez jut, Grüman Róbertet aligazgatónak nevezik ki a munkaügyi felügyelőségen, és Csáki Árpád történész elnyeri a megyei levéltár vezetését. Ennek kapcsán Tamás Sándor elmondta, hogy az országos egyeztetés során az RMDSZ megkapta az Országos Levéltár irányítását, ám nem árulta el, ki lesz a belügyminisztériumnak alárendelt intézmény vezetője. A megyéből két fiatal szakember jutott eddig kiemelt tisztséghez Bukarestben: Para Loránd a környezetvédelmi minisztérium főtitkárhelyettese lesz, Olosz Szabolcs pedig folytatja a tanácsosi munkát a területfejlesztési és turisztikai tárcánál. A megyei intézményvezetők meghallgatása a következő hét első napjaiban folytatódik, az RMDSZ vezetői bíznak benne, hogy hét közepére teljes lesz a névsor. Megismételték: kiemelten figyelnek azokra az elvekre, melyekről tavaly egyeztettek, az etnikai arányosság mellett a szakmaiság kiemelt szempont, az nyerhet el igazgatói, aligazgatói széket, akit támogatnak a szakmai civil szervezetek is. Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. július 26.Kiszáradt a krumpliA háromszéki gazdák szerint 1946 óta nem volt ilyen szárazság a vidéken, mint ebben az esztendőben. Az aszály miatt a krumplitermés 80 százaléka ment tönkre. Idén 2000 hektárral kisebb területre, azaz 15 ezer hektárra ültettek burgonyát Kovászna megyében, és ebben is nagy kárt tett a szárazság. „Míg az elmúlt évben 16–20 tonna burgonya termett hektáronként, idén 50 százalékos hozamcsökkenésre számítunk, de a termény minősége is romlott” – fejtette ki Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Tavaly mintegy 360 ezer tonna termést takarítottak be, a hektáronkénti hozamátlag 22 tonna volt. A szakember katasztrofálisnak nevezte az idei helyzetet, gyakorlatilag minden növénykultúra kárt szenvedett, a kaszálók, legelők kiszáradtak. A gond az, hogy a gazdák nem kötöttek biztosítást a terményre: a 170 ezer hektár mezőgazdasági területből csupán 577 hektár őszi búzával bevetett rész van bebiztosítva. Rákosi Katalin Székelyhon.ro 2014. február 5.Szigorított földvásárlás (Miként érinti a székelyföldi gazdákat az új jogszabály)Január elsejétől lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, így elvileg bármelyik uniós ország polgára vásárolhat mezőgazdasági területet Romániában. Sokan ezt veszélyként fogták fel, úgy látták, külföldi kézbe kerülhet a hazai termőföld jó része. Ennek elkerülése végett törvénnyel kívánták szabályozni a földek adás-vételét. Arra voltunk kíváncsiak, a jogszabály miként érintheti a háromszéki, székelyföldi gazdákat, földtulajdonosokat. A képviselőház tavaly december 17-én fogadta el a mezőgazdasági minisztérium által kezdeményezett törvénytervezetet. A jogszabály azonban nem jelenhetett meg a Hivatalos Közlönyben, mivel Traian Băsescu államfő január 7-én újraelemzésre visszaküldte azt a parlamentbe. Victor Ponta miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott: változtatásokat eszközöltek, két héten belül meglesz a törvény végleges formája, és újra elfogadják azt. A mezőgazdasági tárca által kidolgozott jogszabállyal azt szeretnék elérni, hogy a külföldiek előtt hazaiak nyerjenek elővásárlási jogot. Sorban a következőképpen nézett ki az elővásárlási joggal rendelkezők listája: társtulajdonos magánszemélyek, földbérlők (árendások), szomszédos területek magántulajdonosai, 40 év alatti gazdák, akik az illető helység közigazgatási területén folytatnak tevékenységet, és végül – de nem utolsósorban – a román állam. Az elnöki kifogások sora is hosszú. A törvény nem írja elő, mi történik abban az esetben, ha senki nem él az elővásárlás jogával, vagy ha az elővásárlási joggal bírók kisebb összeget ajánlanak a földért, mint más vásárló. Arról sem rendelkezik, hogyan bizonyítják mezőgazdászi minőségüket az elővásárlási joggal élők. A jogszabály által meghatározott új intézmény, a telekpiacot kezelő és szabályozó hatóság feladata a földvásárlások ellenőrzése, ugyanazon hivatal az állami elővásárlási jog tulajdonosa is – Băsescu szerint viszont a két feladatra külön intézményeket kellene létrehozni. Az új törvénnyel szemben nemcsak az államfő fogalmazott meg kifogásokat. A mezőgazdászok állítják: jelenlegi formájában a dokumentum nem a külföldiek földvásárlását akadályozza meg, hanem a hazaiak elé gördít akadályt. Laurenţiu Baciu, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Szövetségének elnöke a Business24.ro hírportálnak kijelentette: a földvásárlás szabályozása annyira bonyodalmas, hogy egy romániai gazdának doktori címet kell szereznie egy darab föld eladásához. Márton Árpád képviselő – aki részt vett a törvény kidolgozásában – lapunk érdeklődésére elmondta: eredeti formájában a hazai tulajdonosoknak is gondot okozott volna a jogszabály. Az államot elővásárlási joggal ruházza fel – ez gond. Székelyföldet kevésbé érinti, de a törvénytervezet előírta, hogy a határvidéken, az országhatártól húsz kilométeres körzetbe eső területeket csak a Román Hírszerző Szolgálat beleegyezésével lehet eladni. Tehát, ha valaki társtulajdonosának, szomszédjának adná el telkét, a titkosszolgálat beleegyezését kell kérnie. „Nem tudom, mi lehetne a sorsa ezeknek a földeknek. Ha a hírszerző szolgálat jóváhagyja, az állam veheti meg, ez nagyon kacifántos dolog” – nyilatkozta a képviselő. A jogszabály nemcsak a külföldiek földvásárlási jogát szabályozza, hanem az eladás módját is. Az állam szerepét fenntartásokkal kell fogadni, ráadásul az eljárás az önkormányzatok számára is nehézkes. Az RMDSZ számos módosító javaslatot tett a törvénytervezethez, melyeket nem fogadtak el. Megtörténhet, hogy az újratárgyalás során ezekből a javaslatokból is bekerülnek a törvénybe – mondta. A megyei agrárigazgatóság vezetője, Könczei Csaba szerint a jogszabály sok fejtörést hozhat a háromszéki gazdáknak. „Itt nem áll fenn a veszély, hogy külföldi kézre kerül a termőföld – de a helyiek közötti adás-vétel erősen megnehezedik” – vélekedik az igazgató. Más országok példája A környező, unióba újonnan belépett országokban is próbálják akadályozni a külföldiek földvásárlását. Magyarországon külföldi nem vásárolhat termőföldet, csak ha Magyarországon is lakik, magyar állampolgársággal rendelkező házastársa van, és olyan területet akar megvenni, melyet legalább három éve bérel. Ez esetben sem lehet nagyobb a megvásárolt földterület 300 hektárnál. Lengyelország uniós csatlakozásakor 12 éves földmoratóriumot alkudott ki – ez csak 2016-ban jár le. Bulgáriában külföldi magánszemély csak akkor vásárolhat mezőgazdasági területet, ha agrárképzettsége van és megtelepedik az országban. A Bulgáriában bejegyzett jogi személyek viszont vásárolhatnak földet. Csehország és Szlovákia esetében a földmoratórium 7 év volt, kivételnek számítottak az oda házasodott, hároméves agrártapasztalattal rendelkező külföldiek. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. december 3.Bővítenék a székely áruk piacátA székely termékek piacát bővítenék a Kovászna megyei termelők. A napokban szervezett találkozójukon arra a következtetésre jutottak, hogy népszerűsíteni kell a hagyományos és kézműves termékeket, szükség van továbbá az ezeket befogadó üzletekre, illetve folyamatos szakmai megbeszélésekre. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke a téma kapcsán kifejtette, fel kell lendíteni a hagyományos székely termék iránti igényt, ennek pedig az egyik eszköze a háromszéki városokban két éve elindított helyi termékek vására, valamint a különböző képzések. A sajtkészítő tanfolyamot egyébként eddig százötvenen végezték el, miközben jelenleg folyamatban van a méhészképzés. A következőkben a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó mezőgazdasági kamara a kürtőskalácssütőket támogatja, jövő év elején pedig nemzetközi kürtőskalácssütő versenyt szerveznek. Tamás Sándor ugyanakkor azt javasolta, hogy a helyi ünnepeket, falunapokat szervezzék egy-egy helyi legenda vagy helyi jellegzetes étel köré, így szerinte könnyebben eladhatóak a helyi termékek. „Célunk, hogy minél többen munka- és kereseti lehetőséget lássanak a székely termékek előállításában és értékesítésében" – szögezte le Tamás Sándor. A találkozón Kozma Béla, Orbán Miklós és Könczei Csaba mezőgazdasági szakember gyakorlati útmutatóval látta el a termelőket. Tájékoztatták őket például arról, hogy milyen utat kell bejárniuk ahhoz, hogy részt vehessenek nagyobb – például bukaresti – vásárokon, kiállításokon. A székely termék védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat és a terméktanúsításhoz kapcsolódó dokumentumokat is ismertették, felajánlva a segítséget annak összeállításában. Kovászna megyében eddig tizenhárom termék kapta meg a védjegyet: házi csokoládé, mézes pogácsa, szaloncukor, mustár, hústermékek, nyalóka, Pista bá, a Székely Kalendárium és a Székely Hírmondó napilap. Bíró Blanka Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 9.Összeállt az RMDSZ-es jelöltlista (Parlamenti választások)Megújuló csapattal, fiatalokkal és szakpolitikusokkal gazdagított jelöltlistával indul a Háromszéki RMDSZ az őszi parlamenti választásokon. A jelentkezés tegnap délben zárult, és a megyei állandó bizottság döntött a helyek elosztásának elvéről is. Azt már biztosan tudni, hogy a képviselőlistát Benkő Erika vezeti, második helyen szerepel Márton Árpád, a harmadik pedig az MPP jelöltjéé. A szenátori lista első helyét Fejér László Ödön foglalja el, a másodikat Miklós Zoltán. A végső szót a szeptember 15-ére összehívott megyei küldöttgyűlés mondja ki, de az első (befutónak tekintett) helyeknél változás már nem valószínű. A két lista tíz (hat képviselői és négy szenátori) helyére tízen jelentkeztek, és mivel egy helyet felajánlottak a Magyar Polgári Pártnak, vitát elsősorban a nevek rangsorolása váltott ki. Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki elnöke az állandó tanács ülése után hangsúlyozta, a Háromszéki jelöltek 80 százaléka új, többségük nem az RMDSZ-ben töltött be valamilyen tisztséget, hanem szakmájukban tettek le az átlagosnál többet az asztalra. Elmondta azt is, az MPP-nek a képviselői lista harmadik helyét ajánlották fel, erre a párt nevesítheti jelöltjét, az RMDSZ nem szól bele, de a választási törvény kitétele miatt kötelezően be kell iratkoznia a szövetségbe. Tamás felsorolta jelöltjeiket, a már említetteken kívül a képviselői listán kap helyet Pál-Szilágyi Zoltán baróti mérnök vagy Könczei Csaba megyei mezőgazdasági igazgató (a küldöttgyűlés dönti el, melyiküknek szavaz bizalmat), Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd, Oltyán Csongor az ifjúsági szervezet képviseletében, a szenátori lista harmadik helyét Makkai Péter árkosi református lelkipásztor foglalja el, a negyediket Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus. Antal Árpád, a Sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke megköszönte Klárik László és Markó Attila parlamenti munkáját, elmondta, Klárik nem kívánta folytatni politikusi pályáját, az akadémiai szférában tevékenykedik a továbbiakban, de szaktudásával segíti az RMDSZ munkáját, Markó Attila pedig nem indulhat, mert „elüldözték az országból”. A megyeközponti szervezet három jelöltet nevesített: Benkő Erikát, Miklós Zoltánt és Makkai Pétert, ők azok, akik értékeikkel, elveikkel legnagyobb mértékben azonosulnak. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyikük sem pártpolitikus, mindhárman szakemberek, több területet is lefednek, a nemzetpolitikát, külpolitikát, gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát is, nem csak a Sepsiszentgyörgyieket képviselik majd a parlamentben, hanem az egész erdélyi magyar közösséget. „Versenyképes tudással, felkészültséggel rendelkeznek, elkötelezettek nemzetpolitikai céljaink mellett, törekednek a párbeszédre, és bár nem voltak előtérben, az elmúlt években is csapatunkat erősítették” – indokolta döntésüket Antal Árpád. A három Sepsiszentgyörgyi RMDSZ által delegált jelölt tegnap a sajtó előtt is bemutatkozott röviden. Benkő Erika politológus, tíz éve a közéletben dolgozik politikai és külpolitikai tanácsadóként, megalapítása óta vezeti a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatot, tagja a megyei tanácsnak. A nyelvi jogok, az etnikai diszkrimináció kérdéseiben tett szert olyan tapasztalatokra, melyeket képviselőként is hasznosítani tudna, de külpolitikai kapcsolatait is kamatoztathatja. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben közösségünk számára rendkívül fontos, hogy hangsúlyosan képviseljük problémáit, közvetítsük politikai célkitűzéseit” – fogalmazott. Tapasztalata, hogy nem elegendő jelentéseket írni, nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, és rendkívül büszke arra, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat jelentése szinte szóról szóra bekerült az Amerikai Egyesült Államok Romániáról szóló emberjogi jelentésébe. Célkitűzésként említette az erdélyi magyarság anyanyelvhasználatának törvény általi szabályozását, akadályt legtöbb esetben a pénzhiány jelent, és ezt a román államnak kellene átvállalnia. Szigorúbb szabályozás szükséges az egyre jobban terjedő gyűlöletbeszéd megfékezésére, de végre rendezni kellene a románnyelv-oktatás kérdését is – sorolta a legsürgetőbb teendőket. Miklós Zoltán közgazdász, a CEC Bank helyi kirendeltségének vezetője, kilenc éve tagja a Sepsiszentgyörgyi tanácsnak, alapítója a Pro Regio Siculorum Egyesületnek és igazgatótanácsi elnöke a Sepsi Sic sportegyesületnek. „Eddigi munkám során arra törekedtem, hogy gazdagítsuk és fejlesszük közösségünket, hogy itthon jól érezhessük magunkat” – mondotta, majd kitért arra, Székelyföld erős, meg tudna élni saját lábán is, hisz sok pénzt fizet a központi költségvetésbe, sokat tudott lehívni pályázatok útján, és jók a foglalkoztatási mutatói. Legfontosabb célkitűzéseként említette a fenntartható fejlődés biztosítását, és felsorolt több, orvoslásra váró problémát is: a pénzügyi autonómia biztosítását, a minimálbér fokozatos emelését, a devizahitelek lejhitelre való átalakítását, az országos lakáspolitika módosítását, a sportfinanszírozás kérdésének rendezését. Makkai Péter egy hasonlattal kezdte bemutatkozását, nem a frissen készülő kád hosszabb dongáit kell levágni, hanem a rövidebbet meghosszabbítani úgy, hogy minél több cefre férjen a kádba. Jelen pillanatban a szociális szféra a legrövidebb donga, sok mindent sikerült elérni az elmúlt 25 évben, de az elesettek, a hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékkal élők sorsán kevéssé javítottak. „Addig lehet ezt a közösséget megtölteni élettel, amíg ez a legrövidebb donga él. Ebben vállaltam felelősséget, és úgy érzem, ebben tudok szolgálatára lenni nem is annyira az RMDSZ-nek, mint a Székelyföldi közösségnek” – fejtette ki. Lelkészi mivoltát nem kívánja félretenni, de úgy érzi, „Isten áldásával ezt a munkát előrébb tudják mozdítani, hogy a Székelyföldi közösség számára ne könnyebb, de boldogabb legyen” – fogalmazott. „Ezt a boldogságot úgy tudjuk megtalálni, ha egymás kezét megfogjuk, újragondoljuk azokat a társadalmi szöveteket, amelyek szép lassan szétmállottak körülöttünk. A politikumot kell közelebb vinni az emberek valós problémáihoz, én ezen szeretnék dolgozni” – hangsúlyozta a szenátori lista harmadik helyén szereplő Makkai Péter lelkész. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 13.Közös gondolkodás és cselekvés HáromszékenSzeptember 12-én, hétfőn Kézdivásárhelyen és Kovásznán mutatkoztak be és számoltak be terveikről az RMDSZ kézdiszéki, valamint Orbaiszék által támogatott képviselő- és szenátorjelöltjei. Fejér László képviselő ezúttal szenátorjelöltként újrázna, míg ketten – Sütő Mária Rita és Dezső Csongor Attila – szintén képviselői, illetve szenátori listára kerülnek, és aktívan részt vesznek a kijelölt célok teljesítésében. Erdővidék-, Orbai-, és Sepsiszék képviselő-jelöltjeiként Márton Árpád és Könczei Csaba, az ifjúsági szférából pedig Oltean Csongor vállalkozott arra, hogy a Háromszékiek érdekeit képviselje. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy megyei csapattal indulnak neki a választásoknak. „Az emberek többsége nem szereti a politikát, de a tapasztalat azt mutatja, ha nem veszünk részt benne, kedvezőtlenül alakulnak a minket érintő ügyek. Nagy fejetlenség van az országban, a bekövetkezni látszó régiósítás pedig csak ront a helyzeten, érintve Kézdivásárhelyt is.” Sütő Mária Rita fejlesztőpedagógus, a Pro Pectus Egyesület vezetője munkája során többször találkozott szociális kérdésekkel. Fogyatékkal élők számára alakítottak ki támogatói csoportot, tulajdonképpen ez a lépés sarkallta arra, hogy részt vegyen a választások megmérettetésén. „Ezekkel a kérdésekkel, amelyekkel munkám során találkoztam, törvényhozóként sokkal hatékonyabban tudnék cselekedni, mint eddig.” A négy évig megyei tanácsosként dolgozó Dezső Csongor Attila ügyvéd bevallása szerint szakmája révén rálátást nyer azokra a problémákra, amelyekkel az emberek nap mint nap küszködnek. „Kitartok amellett, hogy az RMDSZ által kitűzött célokat és megvalósításokat véghez vigyem, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy elmenjenek szavazni. Nem engedhetjük meg, hogy helyettünk döntsenek.” A szenátori tisztségre jelölt Fejér László Ödönnek sokat köszönhetnek a felsőHáromszéki gazdák, hiszen többek között az ő közbenjárása révén alakult meg a Kézdi Lacto Coop szövetkezet, de a Kézdivásárhelyi Minorita kolostor felújítása, a helyi Böjte Csaba segítő társaság, valamint az ipari park létrehozása is az ő érdeme. „Továbbra is a vállalkozók és gazdák érdekeit szeretném képviselni. Az elmúlt négy évben a parlamentben a hatalomért harcoltak a pártok, amiből nem sok jó alakult ki. Ki merem jelenteni, hogy a legaktívabb, legfegyelmezettebb és legrelevánsabb törvényeket előterjesztő politikai alakulat az RMDSZ volt. Örülök, hogy itt szerezhettem tapasztalatot és dolgozhattam.” A képviselő meglátása szerint tovább kell folytatni a Háromszéki emberekben elindult közgondolkodást, amely eredményekhez vezet. A Kovásznán tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: „az elmúlt nyolc évben tisztességes, organikus együttműködés volt a Szövetségen belül a helyi, megyei és országos képviselet között. Továbbra is az egységre törekszünk, fejlesztési és együttműködési kérdésekben egyaránt és az elkövetkezőkben is egyformán kezeljük a megye öt régióját. Nem az a fontos, hogy az adott térségnek van-e ottani lakcímmel rendelkező jelöltje, a legfontosabb a jó ügyek megtalálása és az egészséges együttműködés.” Az elnök hozzátette, szakpolitikai kampányra készülnek Háromszéken, hiszen az emberek azt várják el, hogy kiemelten foglalkozzanak a szociális-, mezőgazdasági-, egészségügyi- és gazdasági-, illetve munkahelyteremtési kérdésekkel. „Márton Árpád képviselő évek óta bizonyítja rátermettségét a magyar közösség érdekeinek az érvényesítésében, hiszem azt, hogy Könczei Csaba mezőgazdasági szakember tenni tud a gazdák érdekeiért, ugyanakkor Oltean Csongor is sikerre tudná vinni a fiatalok érdekeit a román parlamentben” – fogalmazott Gyerő József, Kovászna polgármestere. Úgy látja, hogy a következő években meg kell találniuk azokat a fiatal, kompetens személyeket a közvetlen közösségükben, akik képviselni tudják a helyiek érdekeit, hiszen ez alkalommal nincs orbaiszéki személy a jelöltek között. Kis József, az RMDSZ Orbaiszéki Szervezetének elnöke szintén támogatásáról biztosította a jelölteket annak ellenére, hogy Orbaiszéknek a fordulat után nem volt képviselete. Meglátása szerint erre hangsúlyosan oda kell figyelni, hiszen a térség több mint 50 százalékban más pártból tevődik össze. „Szükség van tehát a közös együttműködésre és támogatásra helyi, megyei és országos szinten egyaránt.” Az Erdővidék, Orbaiszék és Sepsiszék által támogatott Márton Árpád ’90-től dolgozik a parlamentben, a Szövetségen belül elengedhetetlen a munkája. „Megtanultam, hogy hogyan működik a parlament, figyelem, hogy mi hogyan zajlik, milyen törvények érkeznek be. Most már igyekszem csak pár területet követni, hagyván például a pénzügyi kérdéseket a közgazdászoknak, ezért a művelődés terén, emberjogi-, nyelvhasználati- és jogi kérdésekben képviselem elsősorban a Szövetség álláspontját.” Az egyik kitűzött célja, hogy a Charta szerinti anyanyelvhasználatot törvénybe iktassák, az erre vonatkozó törvénytervezeteket már benyújtották, illetve hogy módosítsák az ártatlanság vélelméről szóló törvényeket, mindezt azért, hogy az igazságszolgáltatást ne lehessen politikai leszámolás vagy nemzeti közösségek megfélemlítése céljából használni. A képviselő továbbra is igyekszik jó kapcsolatot ápolni a helyi szervezetekkel, hiszen nincs olyan község, ahol ne nyújtott volna kézzel fogható segítséget az elmúlt években munkája révén. Könczei Csaba hat éve vezeti a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot. „Arra törekszem, hogy a Háromszéki mezőgazdasági termelőknek olyan biztonságot teremtsünk, ahol jókedvvel, biztonságban végezhetik munkájukat. Ezt szeretném folytatni magasabb szinten.” A Sepsiszék, Orbaiszék és Erdővidék képviselői tisztségéért induló szakember meglátása szerint azonos hangsúllyal kell kezelni a nagy lehetőségeket rejtő vidékfejlesztési és mezőgazdasági kérdéseket, és kellőképpen fel kell készülniük a 2020-as támogatási ciklusra. Nem egységes nemzeti vidékfejlesztési tervben, hanem régiókra leosztottakban kell gondolkozni, amely hatékonyabbá teszi a pályázási lehetőségeket is. Kovászna megyében a fiatalok eddig is nagy szerepet vállaltak a választások idején. Most még hangsúlyosabban hallatják hangjukat az ifjúsági képviselőjelölt, Oltean Csongor által. A Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke szerint az elmúlt 8 évben példaértékű együttműködés zajlott az RMDSZ megyei szervezete és az ifjúsági szervezetek között. „Háromszéken az összefogás, a szakmaiság és a nők mellett a fiatalok is megkapták a helyüket. A következő három hónapban konkrét programcsomag kidolgozásán tevékenykedünk a fiatalokkal, amely hangsúlyosan foglalkozik a szakoktatás kérdésével, valamint a 18. életévüket betöltött árva gyerekek munka-elhelyezési és lakhatási lehetőségeivel, illetve konkrét javaslatokat teszünk a részidős munkaprogramok kialakítására, amely a két éves szülési szabadság után munkába állt anyákra vonatkozna. A hónap folyamán online fórumot hozunk létre, amelyre várjuk a fiatalok javaslatait. Írjuk együtt a fiatalok programját.” maszol.ro 2016. szeptember 16.RMDSZ: rangsorolták a Háromszéki jelölteketKözel háromszáz küldött döntött az RMDSZ Háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeinek rangsoráról. A szövetség területi szervezetének szeptember 15-i Kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén a 282 küldött döntése eredményeként Háromszék szenátorjelöltjei Fejér László, Miklós Zoltán, Makkai Péter és Sütő Mária Rita. Képviselőjelöltek Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár Terza-József ( MPP), Könczei Csaba, Dezső Csongor és Olteán Csongor – tájékoztatnak az RMDSZ hírlevelében. Kelemen Hunor szövetségi elnök a gyűlésen elmondta, az idei önkormányzati választások jó eredményeit megerősítheti vagy gyengítheti a parlamenti választások kimenetele. „A mi esetünkben a szavazásnak van egy nagyon fontos üzenete. Közösségünk a választási részvétellel mutatja meg erejét, azt, hogy létezik, hogy a fontos pillanatokban képes összefogni. Tetszik vagy sem, a politikában csak az számít, hogy a képviseletnek van-e ereje vagy nincs” – idézik az elnököt a hírlevélben. A szövetségi elnök kijelentette, azok a jelöltek, akik 2016-ban az RMDSZ színeiben indulnak, szolgálatra jelentkeztek, a közjót akarják szolgálni. Az RMDSZ-t pedig a legerősebb eszköznek tekintik ebben a szolgálatban. Ezt az eszközt használni kell, de a cél az, amit az emberek döntenek el, amit a közösség célként határoz meg. Kelemen Hunor kiemelte ugyanakkor a Háromszéki szervezet példamutató szerepvállalását, ami a Magyar Polgári Párttal kötött együttműködési megállapodásra vonatkozik. Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke szerint „Erdélyben nem vagyunk olyan fényűző helyzetben, hogy egymás torkának essünk. Eddig sem volt könnyű, az elmúlt huszonöt, száz vagy ezer évben, ezután sem lesz könnyebb. Egy biztos: másként lesz nehezebb.” Szerinte a parlamenti választások nagy tétje, hogy felszámolják-e a magyar községeket, a városokat visszaminősítik-e, és az, hogy a Székelyföldi megyéket beolvasztják-e egy megamegyébe, vagy pedig eredményesen tudunk Székelyföld jövője érdekében erőt felmutatni. Székelyhon.ro 2016. szeptember 19.25 ezer aláírást gyűjtenekTíz százalékát az MPP-re bízzák Az RMDSZ holnap Háromszéken is megkezdi a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges támogatói aláírások összegyűjtését, tájékoztatott Tamás Sándor, a Háromszéki szervezet elnöke. Az RMDSZ hírlevele szerint országos szinten a cél legkevesebb 200 ezer aláírás, amelyet várhatóan október 10-én adnak le, és iktatnak. Tamás Sándor érdeklődésünkre elmondta, a Háromszéki szervezet 25 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, és ennek tíz százalékát szövetségeseikre, az MPP-re bízzák. A területi elnök kifejtette, hogy egyfelől az RMDSZ-székházakban gyűjtik majd az aláírásokat, másfelől vidéken a szövetség tisztségviselői és a polgármesterek, de a városokban az utcára is kiköltöznek. Ugyanakkor az önkéntesek és fiatalok támogatására is számítanak az aláírásgyűjtési akcióban. Mint korábban beszámoltunk, az RMDSZ megyei küldöttgyűlése csütörtökön titkos szavazással döntött a végleges képviselő- és szenátorjelölt-listáról. A széki szervezetek javaslatai alapján a képviselőjelölti listát Benkő Erika megyei tanácsos vezeti, őt Márton Árpád képviselő és az MPP jelöltje, Kulcsár-Terza József megyei elnök követi. A negyedik helyre a küldöttgyűlés titkos szavazata értelmében a Sepsiszentgyörgyi Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató került, a névsort Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd és Oltean Csongor, az ifjúsági szervezet elnöke zárja. A szenátorjelöltek a rangsor szerint: a Kézdivásárhelyi Fejér László képviselő, Miklós Zoltán Sepsiszentgyörgyi tanácsos, Makkai Péter református lelkész és Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus. A parlamenti választásokat december 11-én rendezik. Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. szeptember 21.Ne legyenek csalódottak!Összefoghat Erdővidék, Olt mente és Orbaiszék Erdővidéken élő választott képviselői a román törvényhozásnak ismereteink szerint legutoljára a két világháború között voltak, éspedig két ügyvéd, dr. Ferenczy Géza és dr. Fábián László. Az idén decemberben esedékes parlamenti választásokon jelöltette volna magát Pál-Szilágyi Zoltán mérnök is, aki jelenleg a baróti városi tanácsban az RMDSZ-frakció vezetője, ám a nemrég Kézdivásárhelyen megtartott rangsoroló gyűlésen ehhez nem sikerült megfelelő számú voksot szereznie: a Háromszéki képviselőjelöltek közül a negyedik lett volna, de csak 47 szavazatot kapott a 265 érvényesből. A helyet Könczei Csaba Sepsiszentgyörgyi agrármérnök szerezte meg. Váncza Tibor, az RMDSZ erdővidéki szervezetének elnöke szerint emiatt legfeljebb érzelmileg érezhetik magukat csalódottnak az erdővidékiek, hiszen végső soron a parlamenti munka során nem mérvadó az, hogy ki honnan származik. Ám mégis megjegyezte, a jövő feladata lesz az, hogy Háromszék régiói közül Erdővidék, a Felső-Olt mente és Orbaiszék „kitermelje”, kinevelje azt a minőségű embert, aki össze tudja majd fogni ezen vidékeket a hasonló megmérettetéseken (a mostani jelöltek gyakorlatilag mind Sepsiszentgyörgyiek vagy Kézdivásárhelyiek – szerk.). Ugyanakkor kifejtette, a gyűlésen jelenlevő erdővidékiek továbbra is támogatásukról biztosították Márton Árpádot, aki eddig is képviselte Erdővidéket, Baróton irodája is található. – Sokan fintorognak emiatt, de az az igazság, hogy Márton Árpád az egyedüli ember a román parlamentben, aki mellesleg azt is tudja, sok kollégájával ellentétben, hogy ott mi történik. Nagy tapasztalata van, nem csak a képviselőházban, de a szenátusban is, ő egy két lábon járó törvénytár, akire nem csak az erdővidéki, de az egész romániai magyarság alapozhat – részletezte. Még a rangsoroló gyűlés előtt, a Háromszéki RMDSZ által kiadott közleményben Pál-Szilágyi Zoltán úgy fogalmazott, amennyiben bejutna a parlamentbe, elsődleges céljának Erdővidék gazdaságának a „holtpontról” való kimozdítását tekintené. Váncza ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, Erdővidék, de más vidékek számára is az lenne most a legfontosabb, hogy az RMDSZ ott legyen a decemberben vélhetően megalakuló új román kormányban, hiszen egy államtitkár például – olyan kérdésekben, mint munkahelyek létrehozása vagy infrastrukturális fejlesztések – ténylegesen sokkal többet tehet egy adott vidékért, mint egy parlamenti képviselő vagy szenátor. Váncza azt is megjegyezte, hogy az erdővidékiek az utóbbi években nem panaszkodhattak a fejlesztésekre, a megyevezetés is megértette, hogy a hátrányos helyzet miatt, melyben leledzett, ennek a vidéknek nagyobb lépésekben kell fejlődnie. Így utak újultak meg, felépülhetett az apácai híd. De ígéretes az elkövetkező időszak is: megvannak már a tervei annak a nagyszabású infrastrukturális beruházásnak, mely szerint Málnástól Baróton át Szászmagyarósig, illetve a Hagymás-tetőtől Vargyason át Barótig korszerű műút épülne, a települések között külön fejlesztésekkel. Ezen beruházás részeként újulna meg Baróton is az Olasztelekről jövő főút a központig, majd onnan tovább a Kossuth utca is Ágostonfalva irányába. Böjte Ferenc Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. április 25.Összefogással érvényesíthető a gazdaérdekAz elmúlt héten Torján, a kultúrotthonban került sor a felsőháromszéki gazdák találkozójára. Az érintettek mellett a megye agrárintézményeinek, a megyeházának, kormánymegbízotti hivatalának a képviselői is jelen voltak a széles körű megbeszélésen. Van értelme a hasonló találkozóknak – értékelte az eseményt szervező Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, Ötvös Mózes –, lehetőséget teremt a szakmai kérdések megtárgyalására, a törvénykezés változásainak ismertetésére, nem utolsósorban jó alkalom, hogy ismerősök találkozzanak. A gazdák érvényesüléséhez, az állattenyésztők munkájának elismeréséhez összefogásra, egyetértésre van szükség. Az egyesület folyamatos kapcsolatban van a mezőgazdaságot irányító intézményekkel, az agrártárcával, az onnan kapott információkat átadják a gazdáknak – mondta. Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos a kis vágóhidak és vágópontok nyújtotta előnyöket emelte ki. Megoldódhat a friss hússal való ellátás, a kényszervágások is biztonságosan, törvényes keretek között végezhetők el. Komoly előnyt jelent, hogy a kis vágóhidakon levágott állatok húsa az egész országban értékesíthető, hivatalos papírok, számla kíséretében adható el – hangsúlyozta. A főállatorvos a farmok engedélyezéséhez szükséges biztonsági távolságokat illető előírásokról is szólt. A különböző minisztériumokban más és más előírások vannak érvényben. Az állategészségügyi igazgatóság kibocsátja az engedélyt, de a további jóváhagyások – környezetvédelem, közegészségügy – megszerzése bonyodalmasabb lehet. A 6–50 fős szarvasmarhaállományok istállójának legalább ötven méterre kell lennie a legközelebbi lakott épülettől, ezen felül, kétszáz főig már száz méter a kötelező távolság. A szabályokkal kapcsolatban Ötvös Mózes felvetette: számos farmot látott Németországban, Ausztriában, települések központjában is. „Nekik szabad, nekünk nem, az unió mostohagyerekei vagyunk, megnyomorítanak ezekkel az intézkedésekkel” – nyomatékosította, s az általa elmondottakat hangosan értékelték a jelenlévők. György Ervin, a Kovászna Megyei Kifizetési és Intervenciós Ügynökség aligazgatója a gazdák tevékenységét értékelte. „Sokan vannak, de nem elegen, hiszen jövője van a mezőgazdaságnak. Fennmaradásukért sokat kell dolgozni, közösen kell kiállni” – értékelte. A támogatásokkal kapcsolatosan kifejtette: a pénz nem alanyi jogon jár, tenni kell, hogy szubvenciókat kapjon a gazda, legalább annyit, hogy a támogatási igényléseket rendben összeállítja, időben benyújtja. A támogatások május 15-ig igényelhetőek, fontos, hogy a gazdák az írásban is jelzett időpontban jelenjenek meg a kifizetési ügynökségnél – húzta alá. A 3–9 fős tejelő szarvasmarhát tartó gazdák figyelmébe ajánlotta az általuk igényelhető támogatást. Külön kiemelte a farmregiszter naprakész vezetésének fontosságát. Egyszerűnek tűnik, de munkaigényes – figyelmeztetett. Idéntől a gazdák javára változtatták a termeléshez kötött támogatás folyósításának követelményeit, a szubvenció már öt szarvasmarha esetében is kérhető (korábban tíz volt a minimális létszám) – ismertette. Az előírások gyakran változnak, az egyszerű gazda nem is tudja követni azokat, ezért jó lenne, ha falvakon konzultációs irodák hálózatát hoznák létre. A gazdák egyesületei, a közbirtokosságok működtethetnék ezeket, eligazítást nyújthatnának a bonyolult törvényhozás értelmezésében – húzta alá György Ervin. A trágyatárolókat illetően elmondta: kényes kérdés, őket viszont kötelezik az ellenőrzésre. A támogatásokból pénzt kell fordítani az előírásoknak eleget tevő trágyatárolók megépítésére. Ha a gazdák szervezett formában – egyesületek, közbirtokosságok – igényelnek támogatást, és csak egyetlen tagnak nincs megoldva a trágyatárolás kérdése, az egész szervezetet érinthetik az ebből az okból származó támogatás-megvonások – figyelmeztetett. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a legelők üzemtervei elkészítésének fontosságát emelte ki. 2018. január elsejétől csak azok a legelők adhatók bérbe, koncesszióba, melyek üzemtervvel rendelkeznek. A kérdés bonyolult, nem tiszta, kinek kell fizetnie az üzemterv költségeit. A polgármesteri hivatalok kötelezettsége, hogy az egész településen egységesen (az önkormányzati és a magánszemélyek tulajdonában lévő állandó gyepeken egyaránt) elvégeztessék az üzemtervezést, egyrészt saját költségvetésből, másrészt az országos büdzséből – ismertette. A hagyományhoz híven a találkozó alkalmával díjazták a legjobb eredményeket elért gazdákat, kitüntették a gazdák mellett álló hivatalosságokat is. Az összejövetel közös ebéddel ért véget. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 19.Hiába a rekord krumplitermésRaktárak kellenének Rekord krumplitermésre számíthatnak idén a háromszéki gazdák – jelentette be Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint ennek ellenére, vagy inkább éppen ezért, jelentősebb profitra csak azok számíthatnak, akiknek minőségi tárolókapacitásuk van. Könczei Csaba elmondta: a krumpliföldek 45 százalékáról gyűjtötték be a burgonyát, és a becsült termés jelentősen felülmúlja a sokévi átlagot. – Átlagosan 28 tonna burgonyára számítunk hektáronként, ami 35–40 százalékkal több, mint a 20–21 tonnás hektáronkénti átlaghozam. Véleményem szerint, akár a gabona esetében is, a jót termés az idei rendkívül kedvező időjárásnak tulajdonítható: annyi eső esett, amennyi kell és szinte pontosan akkor, amikor kell – nyilatkozta a szakember. Az igazgató „örvendetesnek” nevezte, hogy az emberek ismét bízni kezdenek, és idén 13 873 hektáron ültettek krumplit, ez mintegy 2000 hektárral több, mint az előző években. A jó termés hátulütője viszont az, hogy nagyon olcsón tudják értékesíteni a termelők a burgonyát. Jelenleg is 35–40 banis kilónkénti áron tudják eladni a portékát, ami éppen csak fedezi a termelési költségeket. Egy-két hónap múlva, netán tavasszal, jóval többet kérhetnének érte, ám ehhez nedvesség- és hőmérséklet-szabályzós tárolókra lenne szükség. Kovászna megyében azonban a megtermelt mennyiségnek csupán egyharmadát tudják elraktározni megfelelő körülmények között. Könczei Csaba úgy véli, a Kovászna megyei termelőknek, akár csak évekkel ezelőtt, a vetőmagként használt burgonya termesztésére kellene szakosodniuk a következő években, ugyanis ezt jobb áron lehet értékesíteni a piacon. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. október 10.Rekord krumplitermést takarítottak be SzékelyföldönAz 1989-es rendszerváltás utáni legnagyobb burgonyatermést takarítanak be idén Székelyföldön, Kovászna megyében 28 tonnás, Hargita megyében 26,3 tonnás hektáronkénti átlagos hozamot jegyzett a megyei mezőgazdasági igazgatóság. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az MTI-nek kedden elmondta: a megyében 13878 hektáron termesztettek burgonyát, melynek eddig mintegy nyolcvan százalékát takarították be, hektáronként 28 tonna körüli átlaghozam mellett, szemben a korábbi évek 20-22 tonnás átlaghozamával. A kiemelkedően jó termést a kedvező időjárási viszonyoknak tulajdonította. A burgonya kilónkénti felvásárlási ára 0,35 és 0,45 lej (24-30 forint) között mozog. Az igazgató szerint várhatóan egy keveset még emelkedik az ár, amikor nem lehet már a mezőről vásárolni. Hozzátette: Kovászna megyében mintegy 65 ezer tonna krumpli szakszerű tárolására van kapacitás, és emellett a gazdák pincéiben is jelentős mennyiséget tudnak tárolni, ám az idei termés meghaladja a 300 ezer tonnát. Rekordtermésről számolt be kedden az Agerpres hírügynökségnek Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője is. Az igazgató elmondta: a megyében 8250 hektáron termesztettek krumplit, és azokon a területeken, ahol végeztek a betakarítással, 26,3 tonnás hektáronkénti hozamot értek el. A szakember hozzátette, az idén sokkal szárazabb Gyergyói-medence gyengébb termése rontotta az átlagot, mert a Csíki-medencében 35 tonnás hektáronkénti hozamot is mértek. MTI; Erdély.ma lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
